Válasz a Történelemtanítás folyóirat körkérdésére

A kép forrása.

"A Történelemtanítás folyóirat  szerkesztőbizottsága  2026  februárjában  az  alábbi kérdésekkel fordult a történelem tantárgy elméleti és gyakorlati szakembereihez:

1. Miben, mely jellemzőiben kellene változnia történelemtanításunknak? 
2. Mely  eszközökkel  érhető  el  a  változás:  a  tantervek,  a  tankönyvek,  a  tanórai gyakorlat vagy más tényezők által? 

Kérdéseinkkel  megkerestük  a  történelemdidaktika  egyetemi  oktatóit  és  kutatóit,  a gyakorlóiskolák  történelemtanári  munkaközösségeit,  a  történelemtanári  szervezetek képviselőit,  továbbá  tankönyvszerzőket,  folyóiratunk  közelmúltbeli  szerzőit  és  a szakmai közéletben aktív történelemtanárokat. Arra kértük őket, jelöljék meg, válaszuk az általános vagy a középiskolára, az utóbbin belül mely típusú intézményre vonatkozik, valamint  adjanak  tájékoztatást  arról,  mely  forrásokra  alapozzák  véleményüket: saját tanítási  tapasztalataikra,  kollégáik vagy  tanárjelöltjeik  óráinak megfigyelésére,  a hazai, illetve a külföldi szakirodalomra stb."

A körkérdésre adott válaszom az alábbi képre kattintva olvasható el. 

Digitális szabadulószobák a történelemtanítás-tanulásban

Seres, Z. (2026). Digitális szabadulószobák a történelemtanítás-tanulásban. Iskolakultúra, 36(5-6), 82–94. DOI: https://doi.org/10.14232/iskkult.2026.5-6.82

A tanulmány a képre kattintva érhető el.

ABSZTRAKT

Az oktatási célú szabadulószobákkal kapcsolatos nemzetközi kutatások száma egyre magasabb az utóbbi néhány évben, s bár Magyarországon is egyre több publikáció születik a témában, ezek száma még mindig alacsony. A kutatások leginkább a STEM-területekre fókuszálnak, a társadalomtudományok területén még mindig hiányoznak a digitális szabadulószobákkal kapcsolatos tanulmányok. A történelem tantárgy esetében egyelőre még kevéssé elterjedt az oktatási célú szabadulószobák alkalmazása a mindennapi pedagógiai gyakorlatban, annak ellenére, hogy ezek jó lehetőséget biztosítanak a tanulók motiválására, segítségükkel aktív tanulásra ösztönözhetők a tanulók. A nemzetközi kutatások azt mutatják, hogy az oktatási célú szabadulószobák alkalmasak lehetnek mind a kognitív, mind a szociális kompetenciák fejlesztésére. A tanulmányban röviden ismertetésre kerülnek az oktatási célú szabadulószoba, azon belül a digitális szabadulószoba fogalmai, azok legfontosabb jellemzői. A digitális szabadulószobák kapcsán is kulcsfontosságúak a pedagógusok, ugyanakkor egy-egy szabadulószoba elkészítése kihívást jelenthet számukra. Éppen ezért a tanulmány két olyan, a gyakorlatban is kipróbált digitális szabadulószobát mutat be, amelyek jól használhatók a középiskolai történelemtanítás során. Az egyik szabadulószoba összefoglalási céllal készült, témája az egyetemes kora újkor, a másik pedig új ismeretek szerzése céljából, és a Párizs környéki békéket (1919–20) dolgozza fel. A tanulmány lehetséges jövőbeli kutatási javaslatokat is megfogalmaz a témában.

KULCSSZAVAK

játékos oktatás, oktatási célú szabadulószoba (EER), digitális szabadulószoba, történelem, történelemtanítás

A borítóképhez felhasznált képek forrása: 1, 2, 3. 

Kora újkori magyar történelem - projektfeladat

A magyarországi kora újkor történetének tanulása során egy komplexebb projektfeladatban vesznek részt a tanulók. A projektfeladat egy "A" és egy "B" részből áll, amelyek közül választhatnak a diákok. Az "A" részfeladatot már korábban bemutattam, ám ebben a bejegyzésben is csatolom - az azóta némiképpen módosított projektleírást. Ennek lényege, hogy egy választott kora újkorban élt személynek Instagram-profilt hoznak létre a tanulók és kb. két héten keresztül informatív bejegyzéseket tesznek közzé a nevében. 

A projektfeladat "B" részében egy korabeli jelentős vár makettjét (kicsinyített mását) készíthetik el a tanulók  megadott szempontok szerint. A vár mellé egy rövid ismertetőt is kell írniuk, valamint két képet is kell mellékelniük: egy korabelit, és ha lehetséges, egy mai állapotot bemutatót. Az idei várak különösen jól sikerültek, abból még egy kiállítást is létrehoztunk, amely két hétig megtekinthető volt a Vörösmarty Mihály Gimnáziumban. 

A tanulóknak kiadható segédanyag (PDF, DOCX).

Videó

A fényképeket Bocskai-Világos Janka, 

a videót Ambrus-Tóth Heléna és Boda Szonja Júlia (10.a) készítették. 

A magyarországi földrajztanítás-tanulás alapvető problémái

Seres, Z. (2026). A magyarországi földrajztanítás-tanulás alapvető problémái a 2020-as években a földrajztanárok véleménye alapján. GeoMetodika, 10(2), 27-44. DOI: https://doi.org/10.26888/GEOMET.2026.10.2.2

A tanulmány a képre kattintva érhető el.

ABSZTRAKT

This study examines the current state of geography education in Hungary and the major challenges facing the field. Geography education in Hungary is in crisis, with one of the primary issues being the continuously declining number of lessons (teaching hours). Furthermore, the number of geography lessons is higher in all nearby countries than in Hungary, which almost jeopardizes the teaching and learning process. Nonetheless, the issue is more intricate than this: there are frequent and often ill-considered changes in curricular regulations, society and schools have different views on the subject, there are concerns regarding the quality of available teaching materials, and there are no changes in the methodological culture. In relation to the latter, the teaching of geography has remained entrenched in a passive approach for many years, focusing heavily on curricular content and often prioritising teachers and exams. The study presents the results of structured interviews conducted with 70 geography teachers, which corroborate findings reported in the relevant literature.

KULCSSZAVAK

geography subject, structured interview, teaching methodology, curriculum issues, Hungary

Keystone Environmental Experiences (KSEE)

Nagy, B., Seres , Z., Munkácsy, B., Demetrovics, Z., & Ágoston, C. (2026). Keystone Environmental Experiences: An exploratory framework of transformative experiences that promote environmental awareness. Journal of Applied Technical and Educational Sciences, 16(1), ArtNo: 416. https://doi.org/10.24368/jates416

ABSTRACT

The increasingly significant psychological effects of global environmental problems, particularly climate change anxiety and environmental responsibility, warrant an examination of emotional and motivational processes. We introduce the concept of Keystone Environmental Experience (KSEE). It is a moment of realization associated with individuals recognizing their responsibility and committing to becoming active agents of environmental protection. The aim of this study was to explore the types of KSEEs and the relationship between climate change anxiety, KSEEs, and the intention to act. The role of formal education was also examined. This exploratory, mixed-method cross-sectional study involved 501 high school students and 941 adults. Participants answered an online survey regarding climate change-related knowledge, attitudes, eco-emotions, KSEEs, and behavioural intentions. Results indicate that while climate anxiety is higher among those who have experienced a KSEE, their sense of individual responsibility and willingness to take action are also significantly stronger. Furthermore, global media events were more frequently reported as KSEE triggers by students, whereas adults more commonly cited local experiences. Theoretically, the research provides an empirical foundation for the KSEE concept. Practically, it highlights that formal education was rarely reported as a KSEE source in this sample.

KEYWORDS

Keystone Environmental Experience (KSEE), climate change, health; anxiety, environmental education, generational differences

A kép forrása. 

A tantárgyi integráció néhány lehetősége

Seres, Z., Martzy, R. & Pinczési, B. (2025). A tantárgyi integráció néhány lehetősége a magyar irodalom, a mozgóképkultúra és médiaismeret, valamint a történelem tantárgyak vonatkozásban. Educatio, 34(4), 609–622. DOI: https://doi.org/10.1556/2063.2025.00131

ABSZTRAKT

A tantárgyi integráció az egyes tantárgyak, illetve azok tananyagelemei közötti kapcsolatteremtés tartalmi, módszertani vagy szemléletbeli vonatkozásban. Az integráció a diszciplináris tantárgyak közötti határok megmaradásával, valamint e határok megszüntetésével is megvalósítható. A tanulmányban az előbbi lehetőséget vizsgáltuk a magyar irodalom, a mozgóképkultúra és médiaismeret, valamint a történelem tantárgyak tekintetében. A szakirodalom és a tantervi szabályozók rövid áttekintését követően két olyan, általunk a gyakorlatban is kipróbált, komplex projektfeladatot mutatunk be, amelyek jól használhatók a tanítás során, és amelyek egyaránt fejleszthetik a tanulók és a tanárok együttműködési készségeit.

KULCSSZAVAK

tantárgyi integráció, történelem, magyar irodalom, mozgóképkultúra és médiaismeret, középiskola